Első kelés. Nyelvteszt. Könnyes búcsú.

Reggel már az új ágyamban keltem, ez mindenképp fura volt. 9-re kellett odamenni a megadott épülethez (erről majd máshova részletesebben), ahova a legegyszerűbb módon mentem, apával elvitettem magam. Úgyis tudtam hogy ez lesz egy ideig az utolsó alkalom. Már-már német pontossággal kezdődött meg a nyelvi felmérés (9:04-kor). Legelőször összetereltek minket egy óriási, legalább 300 fős előadóba, ahol főleg már korábban elmondott/elküldött dolgokat mondtak el újra. Ezek után elkezdtek osztogatni minket különféle csoportokba. Végül egy gyors campustúra után eljutottunk a nap poénjához, a nyelvi felméréshez. Ezen mindenki a lehető legrosszabbul teljesített, de mint mondták nekünk ez várható volt. Dejó. Egy B2-es nyelvvizsgával sikerült összehozni egy B1-es szintet. Ha figyelembe vesszük hogy 3 év "pihenés" után egy olyan hülye tesztben ilyet elérni nem is volt rossz.

Ezt követően a szülőkkel megebédeltünk a szobámban, amit a könnyes búcsú követett. Bár ők mentek tovább Prágába, ott pedig nem nagyon lehet sírni literes korsókkal. De mindegy.

Ezek után hamar lefeküdtem mert a többiekkel megbeszéltük, hogy másnap 8-ra bemegyünk a Sprachzentrumba megnézni hogy kit-milyen csoportba osztottak be.