Első főzés. A város felfedezése. Egy furcsa bolt.

Reggel relatíve korán keltem, 9 órakor már fent voltam. Ez főleg annak volt köszönhető, hogy éhes lettem, és semmi esélyem se volt, hogy könnyen kaját szerezhessek. Így belevágtam egy óriási projectbe, rántottát akartam csinálni. Van tojás, van szalonna, még paprikát is tudok bele tenni, minden jó. Odatettem egy teát forrázni, közben megcsináltam a rántottát. A szalonnát valószínűleg rosszul vágtam fel, kakastaréj lett belőle, arról kellett a serpenyőben lecsipegetnem a szálakat, hogy kocka legyen, de jó lett. A paprikát hagytam, hogy egy kicsit keményebb maradjon, mert tudtam, hogy a tojás úgyis puha lesz, és így a végén tök jó lett az egész.

De végül több lett, mint amennyi akartam, így kb. 1 tojásnyit betettem a hűtőbe. Meg talán kevesebb paprika kellett volna bele. Mit lehet még rántottába tenni?

A reggeli utáni kis pihenés után Chris és George elmentek venni egy kis kaját, majd amikor hazaértek, hárman elmentünk körülnézni a városba. A városháza előtt belebotlottunk egy tüntetésbe, amit először nem tudtunk mire vélni, majd megláttuk a táblákat: Welcome refugees, bring your families as well!

Mivel George és Chris éhesek voltak, és pont abba kávézóba mentek volna, amit a tüntetők blokkoltak, továbbmentünk a Main partján egy másik helyre, amit ajánlottak.

Oda megérkezve nagyon romkocsmás érzésem volt, és amikor ránéztem az étlapra, megerősödött ez az érzés. 1 helyi(!) GURMÉ(!!!) ásványvíz 3.30EUR. Mi az élet. És minden ilyen szintű volt. Gyorsan ettek valamit, majd léptünk, mert iszonyú sok darázs lepett el, de érdekes módon csak minket. Ezután sétáltunk a város északi részén, a Dóm körül, majd mivel Chris konyhája teljesen üres volt, meg Georgenak kellettek tisztítóeszközök, mint kiderült imádja őket, elmentünk egy Wollworthsbe, ami számomra fura volt, egy ilyen kicsi Ikeába oltott vegyesbolt, de a vegyesbolt olcsó bort, gumicukrot és kőműves actimelt takart. Ők bevásároltak, én meg újítottam egy parafa alátétet és egy párnát a székemre. Az alátétet meg nem is kellett kifizetnem, mert a nő nem találta rajta a vonalkódot, így simán átengedte :D

Hazaérkezés után mindenki egy kicsit pihent, majd valahogy ki tudtuk nyitni a földszinti pingpongszoba ajtaját, és ott töltöttük az estét. Ha minden szombaton ezt csináljuk, a végén még megtanulok pingpongozni.